2014. szeptember 3.

Őszi origami


„Prológus 24 rózsa elé…”

      Beköszöntött az ősz és egyre hűvösebbek a napok. Ez a nyár szerelmeseinek nem túl jó hír… De ezeknek a napoknak is meg lehet a varázsa. Ilyenkor legyünk nők, férfiak, idősebbek, fiatalok, kiötölhetünk különböző dolgokat, hogy szeretetünkkel tompítsuk a napok borongósságát, a fizikai hidegbe egy-két apró örömmel melegséget vigyünk. Sok apró természetes figyelmesség olyan lehet, mint az összehordott s meggyújtott gallyak; s fényük és izzó lángjaik emlékét az idő tompíthatja, de a felek egymási iránti szeretetét nem feledtetheti. 

      Akadt néhány napom, amibe gondoltam, megpróbálom belesűríteni mindazt, amire sem a tanév közben, sem a nyár folyamán nem volt időm, lehetőségem… Már augusztus végén több étkezésnél is azokról a „finom fonottkalácsok”-ról „memento”-zott apa, hozzátéve a búslakodás színészi mosolyával, hogy persze nem olyan fontos, tud ő várni. Ígértem neki, hogy amint lemennek a nehezebb napok, a vizsgapótlásaim, a különböző nyári programok, felszabadítom magam egy kalácssütésre.

Így léptem a napokban a tettek mezejére, s azt is elhatároztam, hogy újítok. Új receptbe kezdtem. Amit kiötöltem, azt viszont a tészta megkelése után úgy gondoltam, hogy nem tudnám megvalósítani ebből az állagból. Elkezdtem morfondírozni, hogy mit is tegyek, hogy mégis csak valami új meglepetés legyen, s ezzel magamat és a családot is kicsit feldobjam, a szeptemberi iskola és lótás-futás beindulásakor.

Fogtam a kókuszt és elkezdtem szép sorjában mindazt művelni, amit alább, ha a kedves olvasó is elég bátor, s hiszi, hogy a türelem képes rózsát teremni, akkor szintén megtehet. :) Az, hogy rózsát fogok hajtogatni, akkor dőlt el bennem, amikor már a végén kókuszos állapotában kinyújtottam a tésztát. Mindaddig csak tettem vettem gondolva, valami majd csak kikerekedik… És úgy is lett.  


Gyúrás, kelés, sütögetés…

~ 24 db rózsa elkészítése
- ajánlott sütőeszköz, 12 üreges muffin-sütőforma

      Egy edénybe 2,5 dl langyos növényi tejet öntünk. 3 evőkanál finomlisztet, 2 evőkanál mézet/ cukrot és 4 dkg élesztőt (Budafoki ajánlott) teszünk a tejbe, ezeket összekeverjük, majd lefedve megvárjuk, míg az élesztő felfut.

     Amíg az élesztő munkálkodik, mi sem tétlenkedünk. Egy nagyobb edénybe kimérjük a többi hozzávalót, melyek a következők:

-         20 dkg grahamliszt
-         50 dkg finomliszt
-         1,5 dl olaj
-         fél kávéskanál só
-         3 teáskanál sztíviapor

Sztívia helyett használhatunk mézet vagy cukrot is. Ebben az esetben azonban számolnunk kell azzal, hogy ezek lágyabbá, nyúlósabbá teszik a tésztát. Ha ezek közül választunk édesítőszert, akkor a növényi tej mennyiségének csökkentésével, mondjuk 2,5-ről 2 dl-re, körülbelül ugyanolyan állagú tésztát kaphatunk, mint ha sztíviát használnánk.

Ezen kívül még szükségünk lesz a későbbiekben kb. ~ 20 dkg kókuszreszelékre!

      Körülbelül 10 perc alatt fel is futott az élesztőnk. Keverjük a kimért alapanyagokhoz, és gyúrjuk tésztává a hozzávalókat. A cél: ha megnyomogatjuk az összegyúrt tésztát, olyan legyen, mint a baba arca; puha, viszonylag lágy, de a nyomás hatására azért ne essen össze. Ne legyen tehát nyúlós, ragadós, legyen tartása. (Ha úgy érezzük, mindenképpen szükséges hozzá még víz vagy liszt, mert túl kemény vagy túlságosan lágy, akkor fokozatosan tegyünk hozzá annak megfelelően, de ha lehetséges, akkor maradjunk meg a leírt arányoknál!)
    
I. Az összegyúrt tésztát válasszuk kétfelé, ezekből formáljunk egy-egy cipót. Ezeket fél óráig tiszta ruhával letakarva szobahőmérsékleten hagyjuk kelni.

A rózsa elkészítéséhez csatoltam egy rajzot kiegészítésképpen,
a magyarázat teljes megértéséhez.

II. Először a tészta egyik felét nyújtsuk ki kb. 10-15 cm x 40 cm-re és 10 dkg kókuszreszeléket szórjunk el egyenletesen a felszínén. - A másik megkelt cipót gyúrjuk össze újra, s hagyjuk, hogy míg várja az első adag elkészülését, újra megkeljen.

III. Magunk felé tekerve görgessük fel a tésztát; a henger végeit zárjuk le, hogy a kókusz ne potyogjon ki.

IV. Hajtsuk a hengert önmagára.

V. Nyomjuk össze a nyújtórúddal és nyújtsuk ki újra 10-15 cm x 40 cm-es méretre.

VI. Balról jobbra haladva kb. 3 centinként egyesével vágjunk le egy csíkot, majd kezünkkel, kreatívitásunkkal a tésztát tekerve formázzunk rózsává. Engedjük, hogy a vékony tésztarétegek itt-ott szétbomoljanak, és a kókusz is kikandikáljon. - Az én rózsáim egy része inkább csigára hasonlított, de bízom benne, hogy idővel ebbe is bele lehet jönni ... :)

VII. A rózsákat vékonyan olajjal kikent muffin-sütőformába helyezzük, és előmelegített sütőben minimum hőfokon 10 perc hagyjuk felni, majd kb. 180 fokon 15-20 percig sütjük. Ez az idő sütőfüggő. Érdemes kisebb időközönként is rápislantani, hogy hogy áll.



A tészta másik felével ugyanezt a folyamatot játsszuk el. :)


Forrón semmiképpen se tálaljuk! - Az élesztővel készült kenyerek esetében is egészségügyi okokból ajánlott legalább fél nap várakozás. – Ha kihűl és nem fogyasztjuk el mindet, feltétlen tegyük zacskóban, hogy ne száradjon ki. Szőlővel, körtével, almával tálalva igazi őszi elemózsia!


 

Bár konyha-kertészeti próbálkozásaim még nem terjedtek ki rá, de valószínűnek tartom, hogy a rózsák nem csak kókusszal, de darált dióval és mákkal is kellemesen illatozhatnak.:)