Ha kisült már ide véle... - Meggyes-mákos sült köles

Hozzákészülés (kb. 4 személyre):

-         1 bögre (3 dl) köles

-         4 bögre (3 dl) víz

-         1 csapott teáskanál só

-         10 dkg növényi tejpor (lehetőleg ne szójaalapú)

-         méz ízlés szerint

-         15 dkg olajban pirított zsemlemorzsa

-         10-15 dkg darált mák

-         méz/ xilit/ porcukor

-         magozott meggybefőtt

-         karobpor

Elkészítés:

1/a. Négyszeres mennyiségű enyhén sós vízben megfőzzük a kölest. A fövés vége felé hozzáadjuk a növényi tejport. Azért érdemes csak a végén hozzáadni, mert így kisebb a kockázata, annak, hogy a tejporban lévő keményítők és különféle cukortartalmú alkotóelemei miatt odasüljön a kása alja. Ezután ízlés szerint édesítjük a kölest. Legjobb és talán a legfinomabb is, ha ezt mézzel tesszük.

1/b. Ha úgy ítéljük meg, hogy egyszerre több dologra is tudunk figyelni, akkor miközben fő a köles, megfelelő edényben (ajánlott a serpenyő) a zsemlemorzsát közepes lángon folyamatos kavargatás mellett aranybarnára pirítjuk.

2. Ha elkészültünk az előző lépésekkel, akkor kiválasztunk egy hőálló üvegtálat vagy tepsit, amekkorába szemmérték szerint belefér majd minden rétegünk. (Különböző tortaformába is érdemes kipróbálni.) Ha ez is megtörtént, akkor vékonyan kikenjük olajjal a kiszemelt edényt.

3. A tepsi aljára kerül kb. az összes köles kétharmad része. A kása felszínét elegyengetjük, majd villa segítségével rászórjuk a pirított morzsát. Ezután pedig a morzsára a darált mákot. (Ha xilittel vagy porcukorral édesítjük, akkor előre keverjük össze a mákot az édesítőszerrel. Ha mézzel, akkor először a mákot szórjuk rá a morzsára, majd a mézet villával óvatosan csorgassunk a tetejére.)

A magozott meggybefőttet leszűrjük, és egyenletesen elpotyogtatjuk a mák tetején. A meggy levéből lehet csorgatni a mákra, de vigyázzunk, hogy ne áztassuk el túlságosan.

4. Ezek után a köles maradék egyharmadát ráöntjük a középső rétegeinkre. Egy kevés karobporral megszórjuk, amit a villa hegyével belekavargatunk a kölesbe.

5. Végül előmelegített sütőben kb. 180 fokon 20-25 percig sütjük, míg úgy nem ítéljük, hogy kész. S ha kisült, már ehetjük is melegében, vagy ahogy kívánjuk…   

Jó étvágyat!

 

Utóirat: Ugyanez a recept eljátszható köles helyett kukoricadarával is, amit viszont csak háromszoros mennyiségű vízben ajánlott főzni. 

  

Zabba zárt tél - Sült zabkocka karoböntettel

Hozzákészülés (kb. 4-5 főre):

- 2 bögre (3 dl) zabpehely (- a lágyszemű, gyorsabban fő)

- 8 bögre (3 dl) víz

- 1 csapott teáskanál só

- 10 dkg növényi tejpor (lehetőleg ne szójaalapú)

- méz ízlés szerint

- kókuszreszelék és mazsola ízlés szerint

- 15 dkg darált dió (Úgy a legfinomabb, ha mielőtt ledaráljuk, sütőben alacsony hőfokon egy kicsit kiszárítjuk, aranybarnára pirítjuk.

- fahéj (mértékkel!)

- méz/ xilit/ porcukor

1. A zabpelyhet enyhén sós négyszeres mennyiségű vízben megfőzzük. Ha megfőtt, hozzákeverjük a növényi tejport, a kókuszreszeléket, a mazsolát és a mézet.

2. Ha elkészültünk az előző lépéssel, akkor kiválasztunk egy hőálló üvegtálat vagy tepsit, amekkorába szemmérték szerint belefér majd minden rétegünk. Ha ez is megtörtént, akkor vékonyan kikenjük olajjal a kiszemelt edényt.

3. A tepsi aljára kerül kb. az összes zab fele. A kása felszínét elegyengetjük, majd villa segítségével rászórjuk a fahéjas darált diót. (Ha xilittel vagy porcukorral édesítjük, akkor előre keverjük ezeket hozzá. Ha mézzel, akkor miután a diót rászórjuk villával óvatosan csorgassunk a tetejére.) Ha meg szeretnénk egy kicsit bolondítani a dolgot, almaszeleteket vagy nagy lyukú reszelőn lereszelt almát is tehetünk a rétegek közé/ vagy majd a rakott tál tetejére.

4. Ezek után a zabpehely maradék egyharmadát ráöntjük a dióra.

5. Végül előmelegített sütőben kb. 180 fokon 35 percet sütjük, míg a felső zabpelyhek aranybarnára nem sülnek. Ha igényeljük, az alább leírt karoböntettel nyakönthetjük. :)

Karoböntet

Miközben sül a zab, elkészíthetjük a karoböntetet. Ha hidegen szeretetnénk rátenni, akkor érdemes a zab elkészítése előtt megfőznünk.

A hozzávalók:

 - 10 dkg karobpor

-  4 evőkanál növényi tejpor

- 1 evőkanál kukoricaliszt

- 5 dkg növényi zsiradék

- méz ízlés szerint

Elkészítése:

     A száraz összetevőket összekeverjük, majd kb. fél liter hideg vizet öntünk hozzá. Ezt folyamatos kézi habverővel való kavargatás mellett forrástól számítva 10 percig főzzük. Ha felforrt a növényi zsiradékot is beletehetjük. Ha kihűlt hozzáadjuk az ízlés szerinti mézet. (Ha fokozni szeretnénk az öntetet és időnk is engedi, kb. 1-1,5 dl cikóriakávé hozzáadásával még finomabb ízvilágot kaphatunk. A cikóriakávé elkészítése: Hideg vízben feltesszük főni a kávét. Figyelünk rá, mert hajlamos a kifutásra! Forrástól számítva 3-4 percig főzzük, majd a tüzet elzárva 5 percig állni hagyjuk, majd leszűrjük.)

Jó étvágyat hozzá!

 

Kukor Ica krémlevese zöldborsóval

Szabadon átugorható prológus egy leves elé :)

     Sokan hivatkoznak az időhiányra mikor a gyorséttermekben való étkezés vagy csak az általánosan elterjedt ’készétel-lét’ kerül szóba.

Mi tagadás, az ételkészítés valóban az az üzem, ami az egyik legkönnyebben benyeli az időt. Főleg, ha néhány nem várt bravúr is közbejön. Odaég ez meg az… egyes esetekben maga a főmenü. Sokszor dupla annyi mosogatnivaló keletkezik, magunk sem értjük, hogyan, de elhasználódik még egy tál, kések, tálcák … és a többi apróság… Úgy látszik a háziasszonyoknak, szakácsoknak is megvannak a maguk ’mount everest’-jei. Sokan tapasztalatból ismerjük a ’majdnem sikerült’, a ’majdnem nem égett oda’ és rokonérzésit.

Körülbelül egy éve történt. Elhatároztam, hogy narancsos süteményt fogok készíteni. Mire hozzáláttam már este hatot ütött az óra. Már készítés közben ott lebegett lelki szemeim előtt a kész tepsi. Kellemes aranybarna színe volt a tésztának, és itt-ott narancsdarabkák kandikáltak ki belőle; jó illat szállt fel a ’majd egyszer csak kész lesz sütemény’ gőzölgő testéből. Álmodoztam, hogy majd milyen lesz. Életemben először készítettem naranccsal süteményt. Készítettem, csak éppenséggel abba a bizonyos ’kész’ állapotba nem sikerült kerülnie. Már egy órája bent szaunázott a sütőben, de nem sok látszatja volt. Nem szeretném hosszan ecsetelni a történteket, csak azzal szeretném megnyugtatni kedves olvasómat, aki igyekszik újra vagy talán csak először kötény kötni maga elé, hogy mindenki egyszer átesik azon, amikor világháborús helyzetek alakulnak ki a konyha hadszínterén. De ne aggódjunk, kitűzhetjük a fehér zászlót. Minden ütközésből tanul az ember, s előbb utóbb egyre jobb taktikával küzd a gravitáció ellen, ügyesebbnél ügyesebben mozgatja a fakanalakat, stb. Milyen unalmas is lett volna az az estém, ha mondjuk megsül a narancsos sütemény, és nem a komposzt áldozata lesz. Szó mi szó, el tudtam volna viselni, ha a tányérjaira kerül, de nem így történt. Villamossági édesapámtól a szidás helyett megnyugtatást kaptam. „Tudod, te Edisonnak hány célt nem ért próbálkozása volt? De minden tévedése, kudarca hozzásegítette, hogy végül sikerüljön kifejlesztenie találmányát. Ha tudnád, hányszor csaptam le a biztosítékot kezdő villanyszerelő koromban…” Nagyon jól esett a biztatása. Igaz, azóta nem próbálkoztam narancsos süteménnyel, de akkor is megkaptam azt a leckét, hogy a megfelelő arányok megtartás nagyon fontos. Fontos a megfelelő íz és az állag megteremtéséhez. A friss narancs pedig köztudottan lédús vagyis a túl sok narancs okozta a süteményem vesztét. Na de nagyon eltértem a bejegyzés címétől. Azonban ez a tapasztalat bennem bujkált, és gondoltam megosztom, hátha valakinek jelenteni fog valamit.

    Az itt leírt kukoricakrémleves is montázsrecept, ahogyan a legtöbb az alább szereplők közül – a családunk ízlésére és igényeire szabva, de mások leveseskanala által is letesztelve. Bízom benne, hogy másoknak is ízleni fog. :)

Ez a mostani recept úgy gondolom, hogy nehezen rontható el és viszonylag gyorsan el is készíthető.

    A kissé terjedelmes bevezetésem után jöjjön maga a recept.

Hozzávalók:

-          2 konzerv mennyiségnek megfelelő mennyiségű főtt csemegekukorica

-          2 közepes nagyságú szem főt krumpli

-          15 dkg főtt borsó

-          ízlés szerinti só, reform-vegeta

-          kevés oliva/ tökmag /lenmagolaj

    Készíthetjük konzervből, mirelitből vagy akár friss főtt kukoricából is, ha beköszönt a szezonja nyáron. Ha megfőztük a gabonát és a krumplit, akkor a sóval, vegetával turmixoljuk össze minél krémesebb állagúra. Ezután adjuk hozzá a leveshez a főtt borsót is – a szemeket egészben hagyva. A levesünk körülbelül kefír sűrűségű legyen, őrizzük meg krémes jellegét. Kevés olajat öntsünk még hozzá, majd forraljuk össze.

Ízlés szerint szórhatunk a leves tetejére aprított medvehagymát, lilahagymát (ezzel óvatosan bánjunk), snidlinget. Tálalhatjuk továbbá úgy is, hogy szórunk rá valamilyen olajosmagvat, szezám-, tök-, napraforgómagot. Ha van időnk választhatjuk a kenyérkocka-pirítást is!

Erö(s)leves

Afféle előszó: Ez egy viszonylag sűrű zöldségleves. Az egészséges életmód „tudományának mai állása szerint”, a híg leves emésztési szempontból nem egészséges. Bár nem vagyok szakavatott e téren, de körülbelül olyan hatása van, mint az étkezés közbeni vízivásnak – erjedést okoz, nehezíti az emésztést. A szervezet először a felesleges folyadékmennyiséggel küzd, s csak azután kezdhet el igazán dolgozni a szilárd táplálékkal. 

Hozzákészülés (kb. 5 főre):

-         4 közepes szál sárgarépa

-         2 közepes fej vöröshagyma

-         30 dkg zöldborsó

-         ½ kg krumpli

-         víz

-         só

-         1 evőkanál olivaolaj

-         csapott kávéskanál kurkuma

-         víz

-         1 teáskanál bazsalikom

-         1 teáskanál oregáno

-         3 csapott evőkanál növényi tejpor

-         erős paprikalekvár – Óvatosan! :)  ízlés szerint, mértékkel

-         pirított kenyérkocka – kinek mi az igénye, mértékkel meg lehet locsolni olajjal és átforgatni, esetleg valamilyen fűszerrel ízesíteni.

 

Elkészítés:

1. A répát, hagymát, krumplit meghámozzuk és megmossuk. A répát karikára vágjuk, a krumplit közepes kockákra, a hagymát pedig apróra szeleteljük. A sárgarépát és a hagymát kevés vízen és olivaolajon, enyhén megsózva és a kurkumát rászórva, fedő alatt megpároljuk (kb. 5-10 perc). Ezután beletesszük a borsót, majd újabb 10 perc elteltével a felkockázott krumplit is.  A zöldségek mindig annyi vízzel legyenek felöntve, hogy éppen elborítsa. Még rakunk hozzá sót, hogy kellemesen sós legyen a főzővíz.

2. Miután megfőttek a zöldségek, kb. még ½ - 1 liter vizet öntünk a levesünkhöz, attól függően, hogy mennyire szeretnénk sűrűre. Hozzáadjuk a zöldfűszereket is, és belekeverjük a növényi tejport (ha több vizet adtunk hozzá, akkor 3 csapott evőkanál port, ha kevesebbet, akkor porból is kevesebbet). Kóstolás után, ízlés szerint még sózhatjuk, olivaolajjat is tehetünk még hozzá. A erős paprikalekvárral óvatosan bánjunk, csak fűszerként. Célunk ne a többi íz elnyomása, hanem csak az ízesítés legyen! :) Gondoljunk a család többi tagjára is! Ki is hagyható, és utólag egyénenként is ízesíthető.

 

3. 5 perc összefőzés után levehetjük a tűzről. Piríthatunk hozzá kenyérkockát, dekorációnak szórhatunk a tetejére tökmagot/szezámmagot/napraforgómagot.

Tipp: Másnap még finomabb, mint frissen, mert van ideje összeérni a különböző ízeknek.

 

Kellemes kanalazgatást!